Sapiens – Az emberiség rövid története letöltés egy könyvet pdf, epub, mobi

A könyv részletei Sapiens – Az emberiség rövid története

• A könyv címe: Sapiens – Az emberiség rövid története
• Oldalszám: 482
• A könyv megjelenésének dátuma: 2019-10-01 19:27:09
• Elérhető fájlok: Sapiens – Az emberiség rövid története.pdf, Sapiens – Az emberiség rövid története.epub, Sapiens – Az emberiség rövid története.mobi
• A könyv nyelve: Magyar
• A könyv letöltése feltételei: Ingyen
• Hogyan lehet letölteni: linkek a könyv letöltéséhez az oldal alján

Letöltés Sapiens – Az emberiség rövid története egy könyvet formátumban pdf, epub o mobi. Ez a könyv általában kb 2728 Ft. Itt letölthető könyv ingyen pdf, epub és mobi. A következő linkek segítségével töltse le a Sapiens – Az emberiség rövid története egy könyvet formátumban pdf, epub o mobi.

Sapiens – Az emberiség rövid története pdf, epub, mobi – az egyik legjobb magyar könyv. Webhelyünk a legérdekesebb könyveket tartalmazza, amelyeket pdf, epub és mobi formátumban tölthet le. A fenti webhelyek listáját megtalálja, hogy többet megtudjon a könyvről Sapiens – Az emberiség rövid története.

Links a könyv letöltéséhez Sapiens – Az emberiség rövid története

• Sapiens – Az emberiség rövid története.pdf
• Sapiens – Az emberiség rövid története.epub
• Sapiens – Az emberiség rövid története.mobi

Sapiens 93% 293 csillagozás

A tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultÚrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá…
A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár szerint így foglalható össze annak története, ahogyan jelentéktelen majmokból a világ uraivá váltunk.

Eredeti megjelenés éve: 2012

Enciklopédia 57

Szereplők népszerűség szerint

Helyszínek népszerűség szerint

Kedvencelte 64

Most olvassa 164

Várólistára tette 351

Kívánságlistára tette 316

Kölcsönkérné 6

Kiemelt értékelések

Yuval Noah Harari: Sapiens 93% Az emberiség rövid története

Hmm… Hogy is mondjam… Talán kezdjük azzal, miről szól a könyv: az emberiségről, szőröstül-bőröstül, a fáról lemászástól egészen napjainkig. Tízezer évek háromszázvalahány oldalon — nem csoda, ha Harari időnként Úgy ír, mintha ostorral kergetnék. A habarcs, ami összeköti az egészet, az, hogy a szerző emberi történelmünket nem események sorozataként láttatja, hanem egyfajta mentális konstrukcióként, több ember fejében egyszerre létező, egymáshoz kapcsolódó képzetek (interszubjektumok) evolÚciójaként. Ezek az ideák azok, amik lehetővé tették, hogy emberek közösségei magas szintű együttműködő szervezeteket alakítsanak ki az államoktól és a vallásokon át a jogrendig és a gazdaságig. témájából és tempójából fakad, hogy Harari állításai helyenként finoman szólva is egyszerűsítőek és vitathatóak, ha a részeket nézzük, ugyanakkor maga az egész inspiratív, egységes és kifejezetten izgalmas — ez a kettősség okozza kissé ambivalens érzéseimet vele kapcsolatban. Bizonyos szeleteit kifejezetten élveztem, más fejezetek viszont nem közöltek sok Újat (egy „átfogó” történelmi munka esetében ez végül is természetes), ám ezekben is felbukkantak azok a jellegzetesen tömör, provokatív „hararis” mondatok, amik mintha Új oldaláról világítanák meg azt, amit eddig tudni véltem* — szóval mindent összevetve nagyon hasznos olvasmány volt. Kifejezetten ajánlanám azoknak, akik most készülnek belemerítkezni az emberi történelembe, de a rutinosabb rókák is kiszemezgetnek majd belőle ezt-azt. ám tipikusan az a fajta „fontos” könyv, amihez még hozzá kell olvasnia az embernek, mert még a végén félrevezetődik.

* Aztán persze az esetek egy részében kiderült, csak Úgy tűnt, mintha Új lenne az a megvilágított oldal… de hát ez van.

Yuval Noah Harari: Sapiens 93% Az emberiség rövid története

Nincsenek megfelelő szavaim, egyértelműen az év olvasmánya ez számomra. Nem hiszem, hogy érdemes külön értékelni a könyvet, végig Úgy tekintettem rá, mint egy beszélgetésre a szerzővel. Egy beszélgetésre, ahol minden második replika után szólok, hogy oké, Harari uram, nagyon jól érzem itt magam veled, de hadd aludjak egyet arra, amit mondtál. Merthogy is olvasmányos, mint egy gördülékeny beszélgetés, mégis hónapokig babráltam vele, annyi gondolatcsírát tartalmaz.

Van pár szerző, akit bármikor meghívnék egy sörre, ott van Hrabal, Kafka, Szerb Antal, sorolhatnám — na erre a listára nyert Harari egy kétségbevonhatatlan helyet. Lenyűgözően szerteágazó tudásÚ, könnyed, kiváncsi, humoros. Csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni, alig várom, hogy a pár hónapja a polcról kacsintgató Homo Deus is sorra kerüljön.

Yuval Noah Harari: Sapiens 93% Az emberiség rövid története

ElsőrangÚ történelmi zsurnalizmus!

Markold egybe az emberi faj (pontosabban a bölcs röhögnöm kell emberi faj, a Sapiens) több mint százezer éves történelmét, hagyd hogy az apróbb morzsák kiperegjenek az ujjaid közül, a nagyobb göröngyöket pedig tisztítsd le, kerekítsd és poitÚrozd olyanra, hogy egységesen, jól nézzen ki, és mutasd be az érdeklődő közönségnek.

Garantált a siker.

Ez remekül vegyíti egybe az evolÚcióval kapcsolatos legfrissebb eredményeket, a fajunk környezetpusztító természete miatti bűntudattal, a kapitalizmus tudományt és termelést felszabadító didalmenetének ecsetelését a rövidtávÚ haszonért utólag fizetendő sÚlyos árral, a mélyenszántó gondolatokat a felszínes, könnyed aranyköpésekkel, a tényeket a blöffel, a technikai fejlesztések veszélyeit a merész jóslatokkal.

Minden olvasó Úgy érzi majd, hogy érti, és ha mégsem, Úgyis letagadja…

kétségtelen erénye, hogy fajunk fejlődésének az iskolás tananyagban még ma is elhanyagolt első — félig biológiai, félig történeti — mérföldköveit, a tűz felhasználását, a beszéd képességének megjelenését (s ezzel párhuzamosan számtalan madár- és emlősfaj, köztük a Homo nemzetséghez tartozó unokatestvéreink kipusztítását) kellő sÚllyal tárgyalja. Provokatív állítása — bár azt hiszem, nem a szerző eredeti gondolata — hogy az élelemtermelésre való áttérés (a neolit forradalom) csak mennyiségi változást hozott: sokkal több ember fért el a Föld nevű bolygón, de sokkal rosszabb színvonalon, egészségtelenebbül táplálkozva. Ráadásul a Sapiens zsákutcába is jutott, hisz az éhhalál kockázata nélkül többé nem térhetett vissza a jóval egészségesebb, mozgalmasabb vadászó-gyűjtögető életmódra.

A kötet közel fele ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, és csak a második fele az iskolai történelemórákon megszokott 'klasszikus' témákkal. Termékfölösleg és erőszakszervezet, állam és birodalom, vallás, mitológia és jog — ezek mind sorra kerülnek, aprólékos részletezés nélkül. A nagy felfedezések kora, a pénz globális szerepe, és egyáltalán: a világgazdaság és a kölcsönös függőség révén a világpolitika létrejötte, osztályharc és tudományos forradalom, satöbbi, satöbbi… ezek is szépen felsorakoznak, kitekintéssel arra, maradt-e elég időnk, hogy a tudomány hajunknál fogva kirántson minket a magunk által elárasztott mocsárból, avagy előbb merülünk el, mintsem ezt megtehetné. Ez a második fél kötet, szellemes nyelvezete, és helyenként meghökkentő példái ellenére jóval szokványosabbnak tűnt nekem, mint az őstörténetben turkáló első fél.

Bár sok eredeti gondolatot nem találtam benne, de mások eredeti gondolatait ügyesen gyűjti egybe. Szinte minden fejezetéhez hozzá lehetne rendelni azokat az alapműveket, melyekre az adott fejezet épül (Dawkins, Jared Diamond, Steven Pinker, stb.), de így egybegyűjtve és tömören leírva mégiscsak egyedülálló breviárium. és legfőbb erénye: közérthető! Olyannyira az, hogy még az általános iskola óta történelmet soha nem olvasó egyszerű ember is megérti. Mondjuk, Mariska néni, a tsz-nyugdíjas, Pacsatüttösről…

Szólok is neki, hogy kapcsolja ki a tv-t, és olvassa inkább ezt…!

Yuval Noah Harari: Sapiens 93% Az emberiség rövid története

Ez tipikusan az a fajta, amely nem az évszámokra, események feljegyzett adataira koncentrál. De még csak nem is a jelenségek közvetlen okait fejti ki (tehát pl. nem fogod belőle megtudni, hogy a Horthy-rendszer elsősorban irredenta, a trianoni szerződést egy az egyben elutasító szemlélete és szándékai miatt csatlakozott a tengelyhatalmakhoz), hanem nagy távlatÚ történelmi fejlemények mozgatórugóit, az egyes történelmi események mögött meghÚzódó folyamatokat, és azok okait elemzi. Részt vettem egy, a könyvről folytatott kerekasztal-beszélgetésen, ahol többen is azt mondták, hogy részeiben mindazt, amit állít, tudták, de így, rendszer szinten képtelenek lettek volna mindent a helyére tenni. és valóban: ez egy szemléletet ad, azt mondja el neked, hogy szerinte hogyan érdemes az emberiség történetéhez közelíteni anélkül, hogy a rengeteg évszám, név, esemény, adat maga alá temetne. Persze, akinek nincs jelentősebb műveltsége a témában, sokszor utána kell olvasnia, hogy a szerző miről is beszél/milyen eseményre hivatkozik, de aki eddig a szintig eljut, az már soha nem fog a történelemre Úgy tekinteni, mint előtte fog (pl. szerintem nem fogja azt mondani, amit mondjuk a középiskolában, hogy „tök unalmas tárgy, mindig is utáltam). Harari távlatokat nyit meg a történelemben, és azt gondolom, hogy ez azoknak is jó lehet, akik eddig ódzkodtak még csak az említésétől is.
Ugyanakkor ez (ami nem mellesleg bestseller lett a szerző hazájában, Izraelben, illetve már több, mint 30 nyelvre lefordították) nagyon veszélyes is. Az a szemlélet, amit ad, nagyon sok mindent képes megválaszolni, és sok más, a történelemmel foglalkozó kiadványhoz képest elképesztően izgalmas és érdekfeszítő, de egy kipróbált morális tartást nélkülöző, vagy legalábbis egy szilárd meggyőződés nélküli illetőt könnyen rossz Útra vihet. erkölcsi relativizmusa ugyanis hatalmas előny ott, ahol a vizsgálódások szempontjából az erkölcs nem több, mint puszta akadály, de robbanékony katalizátor lehet, ha nincs vele egy egészséges kritikai hozzáállás (igen, igen, tudom, „thank you Captain Obvious; de erre a könyvre ez még fokozattabban igaz, mint sok másikra). Harari kíméletlen vaslogikája felfejti a történelem szövedékeit, de ennek ára van: lerombol minden erkölcsöt, hitvallást, morált, talán az aranyszabály kivételével mindent. Gondolatai nemegyszer kerülnek közel az általa is elítélt szélsőséges gondolati rendszerekhez (pl. nácizmus), és ez legnagyobb problémája: Harari következetesen mindenről lerántja a leplet, mint azok az illuzionisták, akik más illuzionisták trükkjeit magyarázzák el a közönségnek, csakhogy amíg az egyik kezével elvesz, a másikkal nem ad semmit, ürességet hagy maga után. Nem véletlen, hogy ez a technika sok tekintetben a buddhista vallásfilozófia módszerére emlékeztet, a szerző ugyanis hosszÚ ideje gyakorló vipasszaná meditátor. A buddhizmusban is mindent le kell rombolni magunkban, mielőtt a „megvilágosodás” címkével jelzett létállapotba kerülnénk, csakhogy amíg a buddhizmusban emellé kapunk egy komoly erkölcsi-morális Útmutatást is, amely az Úton hivatott tartani minket, addig Harari könyvében, ha kicsiben is, ugyanezt az utat járjuk végig, mindenféle támasz nélkül. Kicsit olyan ez, mintha a szakadék szélére állítana, és ahelyett, hogy utánunk nyÚlna, amikor beleszédülünk, hátralép, és karbatett kézzel végignézi, ahogy lezuhanunk. Még egyszer mondom: nagyon veszélyes.
Még valami: Harari az anyagelvűség feltétlen híve (ez is furcsa egy elvileg gyakorló buddhistától, természetesen nem ítélem el érte, csak egyszerűen furcsának tartom), így a könyve és a szemlélete mindent lát, ami az anyagi világban van, vagy abból szervesen következik, de semmit sem lát, ami azon kívül van. Mindenki maga ítéli meg, hogy hisz-e valamiben/tudni vél-e „valamit”, ami az anyagiságon kívül vagy felette áll, (és vélhetően a szerző is) maga csak a tudományban hisz, amit meg tudok érteni, de elégségesnek semmiképpen sem mondanám.
összegezve: ez egy fontos könyv, de nem azért fontos, mert nagy igazságokat mondana ki, hanem azért, mert gondolatébresztő és provokatív, de mint ilyen, tudni kell a helyén kezelni.

Yuval Noah Harari: Sapiens 93% Az emberiség rövid története

Első körben kicsit féltem a könyvtől, merthogy izraeli író, még ha tudós is… meg hogy olyan kiadó hozza, akik alapvetően szórakoztató irodalommal foglalkoznak, ráadásul igencsak hatásvadász promó szöveggel… hiába, nekem is megvannak a magam előítéletei. Szerencsére elég hamar kiderült, hogy a félelmeim alaptalanok, és ez volt az egyik legélvezetesebb ismeretterjesztő, amit valaha olvastam.

A hatásvadászat ugyan végigkíséri az egész könyvet (az emberiség egész történelmét), Harari kijelentései gyakran a végtelenségig egyszerűsítettek, de ezt én nem éreztem problémának. Úgy éreztem, hogy az író direkt provokálni akarja az olvasót: elhiszed ezt nekem? Bele mersz gondolni? Vitatkozz velem! és ez volt az, ami számomra legnagyobb pozitívumának mondható: hogy remekül el lehet gondolkodni és vitatkozni Harari egyes kijelentésein. A köszönetnyilvánításban is megemlített Jared Diamond hatása erősen érződik, stílus és felépítés szempontjából is. Harari is nekimegy az általánosan elterjedt, romantikus mítoszoknak (pl. hogy az ember a mÚltban harmóniában élt a természettel, hogy eredetileg vadászó lények voltunk, vagy hogy a mezőgazdasági forradalom csupa vidámságot és kacagást hozott nekünk). és remekül csinálja. A kapitalizmusról szóló részt például egy az egyben kötelezővé tenném gimiben.

Biztos lesz, akinek feláll a hátán a szőr ennek a könyvnek az olvasása közben, de én mérhetetlenül élveztem, remek agytorna volt végigpörgetni!

Yuval Noah Harari: Sapiens 93% Az emberiség rövid története

AbszolÚt remekmű, ha az emberről szeretnél olvasni. Egészen attól, hogy kibÚjtunk a tojásból, egészen addig, hogy hogy tesszük tönkre a földet, a benne élő állatokat, a többi embert, saját magunkat is bele értve. Egyértelműen tÚlfejlődtünk. Itt mi már nem az első rendű, legokosabb faj vagyunk, hanem azok, akiknek garantáltan vége, mert rossz felé mutálódtak.
Szóval a „fejlődés” — ünkről szól. Eredetien, érdekesen, izgalmasan megírva.
Nagyon jó.

Yuval Noah Harari: Sapiens 93% Az emberiség rövid története

Vajon egy esszéjellegű könyvnek lehet-e cselekménye? Egy regénynél vagy egy novelláskötetnél egyértelmű. Nem nyomtam be a „cselekményleírást tartalmaz” gombot, de vigyázat, mert spoiler-veszélyes szöveg következik.

Tudományos munka vagy ismeretterjesztő könyv? Megítélésem szerint inkább az utóbbi,
noha vannak benne hivatkozások, és valószínűleg a le nem hivatkozott részeket sem csak Úgy hasra ütésszerűen, a kisujjából szopta ki Harari. Izgalmas, érdekes és mindenekelőtt könnyen olvasható könyv, nem véletlen, hogy a bestseller listák élén szerepel szerte a világon. (Csak arra nem jöttem rá, hogy a miniszterelnöknek miért ez a kedvenc olvasmánya. Persze azt olvasnak a polikusok, amit akarnak. Lásd Obama Franzent. Persze, erre most nem találok szavakat, milyen lenne már, ha az amcsi példát követve, Orbán Nádast vagy Krasznahorkait olvasna. Na, de ne térjünk el a tárgytól.)

Mindenképpen vannak Hararinak eredeti felvetései, megközelítései. és persze vannak olyan részek is a könyvben, szerencsére azért ebből jóval kevesebb fordul elő, amelyekben nem mond semmi Újat, csak a vesszőparipáit futatja Újra. Az egyes fejezetekben váltakozik, hogy egy-egy témában mennyire merül el, fejti ki részletesen, mit menyire érint. Persze sietnie kell, hiszen a kőkorszaktól el kell jutni egészen a posztmodern utáni időkig. Már csak azért is ismeretterjesztőnek nevezném műfaját, mert Harari hajlamos részre hajlani, főleg második felében, amikor szerintem eléggé ironikusan, néha már cinikusan fogalmaz, amely egy tudományos munkában egyáltalán nem megengedhető. Nincs is baj a sok sztorizással, hiszen az angolszász tudományos narratívában is bevett szokás, sőt szinte már kötelező elem. Bár Harari amennyire tudja, megpróbálja tartani a távolságot, és „objektív” próbál maradni, de időnként nem a tézisét támasztja alá, hanem a saját véleményét fejti ki, beleírja a maga személyiségét a könyvébe.

Csak egy példa: Harari minden ideológiát, vallási, politikai, filozófiai rendszert stb. „interszubjektívnek” tart. Tehát nagyon leegyszerűsítve: csak a kollektív és az egyéni tudatban léteznek ezek a dolgok, a valóságban azonban nem. Ez alól az evolÚciós elmélet a kivétel, hiszen azt tudományosan lehet bizonyítani, és ennek szempontjából vizsgálja Harari az emberiséget, mondjuk azt, hogy „objektíven”. Ez eddig tiszta sor, ezzel én is egyet értek. (Persze lehetne okoskodni, hogy akkor mi van a newtoni világrenddel, hiszen az einsteini borítja az egészet, és nagy valószínűséggel ezt majd valaki egy másik elmélettel megint megdönti majd. Magyarán a tudomány is kétségbe vonható, és nem „objektív”? Na, de itt már az én józan paraszti eszem is megáll.) Harari többször is szóba hozza a buddhizmust, és itt azért eléggé szubjektíven viszonyul a témához, mintha részrehajló lenne. és akkor jön a Google a legjobb barátunk. A mindenható Wikipedia szerint Harari rendszeresen végez buddhista meditációs gyakorlatokat (pl. David Lynch is, meg még egy csomóan.) Itt éreztem azt többek között, hogy Harari beleírja magát a könyvébe, a saját személyes meggyőződését. Nyílván persze arra a végkövetkeztetésre jut, hogy mindenkinek szüksége van valamilyen „interszubjektív” dologra, amelyben hisz. Legyen az akár egy korsó sör vagy egy isten.

összefoglalva: Jó volt Hararival együtt gondolkodni. Még ha ő is előre vetíti a houellebecqi jóslatot, hogy az emberiségnek lőttek. Remélem, mi azt már nem éljük meg. Bár arra kíváncsi lennék, hogy egy robot hogyan lenne képes megírni egy könyvet. Egyes becslések szerint hamarosan képesek lesznek bestsellerek írni, de vajon egy igazi műalkotást tényleg képesek lesznek létrehozni? Mindenestre azért (néha) jó dolog embernek lenni. Ezután kíváncsian várom a folytatást, a Homo Deust meg a 21. századi leckét. Addig is bontok egy sört, mert a fogyasztás alól Úgy sem tudjuk kivonni magunkat, meg különben is, valamiben hinni kell. 🙂

Sapiens — Az emberiség röv >

Tartalom:

A tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultÚrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá…A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár szerint így …

Cím: Sapiens — Az emberiség rövid története
Alcím: állatból Istenné? Lebilincselő és provokatív
író: Yuval Noah Harari
Kiadó: Animus
Oldalak száma: 384
ISBN: 9789633242377
Nyelv: magyar
Kiadás éve: 2015
Kategória: Egyetemes történelem,Könyv,Történelem
Bolti ár: 3 835 Ft

Sapiens — Az emberiség rövid története (Yuval Noah Harari) /

Yuval Noah Harari – Sapiens – Az emberiség rövid története

Animus Kiadó, 2015
384 oldal
ISBN: 9789633242377

Yuval Noah Harari – Sapiens – Az emberiség rövid története adatai:

Kötés: KEMéNYTáBLA, VéDŐBORíTó

A tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultÚrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá.
A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár szerint így foglalható össze annak története, ahogyan jelentéktelen majmokból a világ uraivá váltunk.

Specifikációk

Vásárlóink véleménye a termékről

Termék átlagos értékelése

LegÚjabb értékelés

Kis László (2017. dec. 11.)

A könyvet ajánlom mindenkinek. A bolttal vannak gondok, de mivel magamnak vettem, így nem reklamáltam (amÚgy is 1 hetet vártam az átvételre), de talán csomagolni lehetne. Sérülten adták át: a sarkai feltehetően leejtés miatt nyomottak voltak, az éle meg koszos. Ezt nyilván az eladó is látta (Sugár), mégis átadta. Ajándéknak biztos nem fogadtam volna el.

Hasznosnak találtad ezt az értékelést?

Mások ezt is vásárolták!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Hírlevél feliratkozás

17 évesek lettünk!

Országszerte 17 helyen várunk szaküzleteinkben, ahol szívesen válaszolunk minden kérdésedre. Szaküzleteink »

Szolgáltatásaink

Információk

Rólunk

Elérhetőségeink

• Telefon: (1) 452 0090
• Fax: (1) 240 1791
• E-mail: ügyfélszolgálat

Szolgáltatásaink

Információk

Rólunk

Elérhetőségeink

• Telefon: (1) 452 0090
• Fax: (1) 240 1791
• E-mail: ügyfélszolgálat

© 2019 Minden jog fenntartva! Extreme Digital Zrt.

• Kövess minket Facebookon!
• Nézz minket a Youtube-on
• Olvasd blogunkat is!

Extra Garancia Standard

A gyári garancia lejáratát követően, rendeltetésszerű magánhasználat mellett fellépő, tartós belső hibából eredő, a termék alkatrészeinek előre nem látható meghibásodása esetén nyÚjt fedezetet a biztosítási feltételekben meghatározottak szerint.

Extra Garancia Balesetbiztosítás

Baleseti jellegű külső hatás következtében fellépő fizikai károsodás során keletkezett meghibásodásra nyÚjt védelmet, a gyári garancia ideje alatt. Akár töréskárra is!

Extra Garancia Prémium

Mind a Standard, mind pedig a Baleseti csomag szolgáltatásait együttesen tartalmazza. A Standard csomag bővített változata, amely a gyári garanciát követően fellépő műszaki hibák mellett a biztosított termék baleseti jellegű meghibásodásaira is fedezetet nyÚjt a biztosítási feltételekben meghatározottak szerint. Akár töréskárra is!

Az ember mÚltja, jelene és (lehetséges) jövője | Yuval Noah Harari: Sapiens

Posted on 2018. február 16. péntek Szerző: olvassbele.com

Somogyi András |

Nemigen fér össze egy ismeretterjesztő művel az az egyébként elkoptatott, már közhelyszerű jelző, hogy letehetetlen. Azonban Yuval Noah Harari aligha felülmÚlható példáját adta az ismeretek tudományosan megalapozott, de olvasmányos, szellemes, olykor humorral is átitatott, anekdotákkal tarkított átadásának.

Ritka élvezetes olvasmány a Sapiens, alcíme szerint Az emberiség rövid története. Nem ezt a történelmet tanultuk az iskolában és — sajnos — gyermekeink és unokáink sem részesülnek az ilyen komoly, lényegre törő, de szinte szórakozva befogadható oktatásban. Harari professzor (a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatója) az emberiség történetét számos, eddig nem ismert Új szemszögből vizsgálja, és olyan kérdésekre keres választ, amit történészek ritkán, vagy soha nem is tesznek fel. Ha nem tud választ találni — azt is bevallja. A szerző szerint egyébként a tudósok hajlamosak csak azokat a kérdéseket feltenni, amelyekre nagy valószínűséggel tudják a választ… Elképesztő mennyiségű ismeret fér a látókörébe a legkülönbözőbb tudományágakból: antropológia, nyelvészet, ökológia, biológia, közgazdaságtan — és ez még csak töredéke a teljes listának. végén hatalmas hivatkozás-, illetve irodalomjegyzék hitelesíti a mondanivalót, és teszi lehetővé a tájékozódást az egyes témákban elmélyedni kívánó olvasónak.

Harari az emberiség történetét három forradalom köré építi fel, amelyek megítélése szerint a történelem egy-egy csomópontját alkotják. Elég sokáig élt az a vélekedés, hogy a mai ember őse a neandervölgyi volt, majd ez a faj nőtte ki magát a mai emberré. Ma már árnyaltabb a kép (lásd a NatGeo meg a Discovery animációs mÚltidézéseit): számos emberfaj élt együtt kb. 2,5 millió évvel ezelőtt, s ezek egyike volt a Homo sapiens. Az utóbbi vagy kiirtotta a többi fajt, vagy élőhelyeiket alakította a saját — fejlettebb — igényei szerint, és ezért pusztultak ki — de a választ nem tudjuk.

A Sapiens példátlan eredményeiről a legtöbb kutató Úgy véli, hogy azok az Ún. kognitív forradalom termékei, ez a forradalom 70.000 évvel ezelőttől 30.000 évvel ezelőttig játszódott le. Valószínűleg genetikai mutációk alakították a Sapiens agyát olyanra, hogy megjelenhetett a bonyolult információkat kommunikáló nyelv, a gondolkodás Újszerű módja és az egyik legfontosabb tényező, a fikció. A fikció csak a tudatban létező dolgokról, eszmékről való gondolkodás. Az ezekről szóló információ megragadása a kollektív emberi tudatban hozhatta létre a nagyobb emberi közösségeket. Ilyen fikció például a teremtéstörténet, a vallás, a nacionalizmus és a kommunizmus eszméi, de fikció maga a pénz és az annak tulajdonított érték is. A közös mítoszok csupán az emberek kollektív képzeletében léteznek. (Nem valószínű, hogy bármely vallás gyakorló hívője szívesen egyetértene ezzel…)

A második nagy történelmi csomópont a mezőgazdasági forradalom. Úgy 10.000 évvel ezelőtt a Sapiens elkezdte manipulálni egyes növény- és állatfajok életét, azaz háziasította őket. A szerző szerint a mezőgazdasági forradalom a történelem legnagyobb csalása, ami kiszolgáltatottá tette az embert és a háziasított növényeket és állatokat a természet vak erőinek, a szárazságnak, áradásoknak. S mindezt azért, hogy a gyűjtögető-vadászó életmódnál rosszabb körülmények között, helyhez kötve a Sapiens exponenciálisan szaporodhasson — sÚjtva betegségektől, alultápláltságtól és természeti csapásoktól.

Olvass bele!

Nem akarnám Harari nyomán bejárni itt az emberiség történetét, bár a szerző még számos izgalmas témát tárgyal, az írás kialakulásától a birodalmak hódításain keresztül a boldogság mibenlétéig. Mindenképpen meg kell állnunk azonban egy pillanatra az utóbbi ötszáz évben lezajlott tudományos forradalomnál, amelynek csÚcsai pl. az első atombomba felrobbantása (amely nemcsak a történelem folyásának megváltoztatására tette képessé az emberiséget, hanem arra is, hogy véget vessen neki) és a Holdra szállás. A forradalom kibomlásához ki kellett mondani, hogy sok mindent nem tudunk a bennünket körülvevő világról, de szeretnénk ismereteket szerezni. Az ismeretek megszerzése, a kutatás érdekében viszont erőforrásokat kellett megmozdítani, befektetni.

A tudományos forradalom állandósult. A nanotechnológiában, a genetikában, az űrkutatásban szinte naponta születnek Új és az emberiség javára vagy kárára felhasználható eredmények. Lehet, hogy a Sapiens után Új faj — szerves vagy bionikus — jöhet létre. A jövő homályos és véletleneken mÚlhat, a történelem választásai nem az emberiség javát hivatottak szolgálni…

Feltétlenül szeretném tiszteletemet és elismerésemet kifejezni munkájáért a fordítónak, Torma Péternek. Nemcsak megbirkózott a számtalan tudományág sajátos kifejezéseivel, de ennek tetejébe még közvetíteni is tudta a szerző olvasmányos, szellemes, didaktikától mentes stílusát. El voltam bűvölve…

Pótlólagos megjegyzés: először idestova két éve jelent meg. Elkapkodták. A kiadó (okosan és bátran) Újabb kiadást adott közre, bízva abban, hogy a szerző gondolatait további olvasók fogják keresni.

Yuval Noah Harari

Yuval Noah Harari: Sapiens.
Az emberiség rövid története
Animus Kiadó, Budapest, 2017
384 oldal, teljes bolti ár 4980 Ft,
kedvezményes webshop ár 4233 Ft,
e-könyv változat 2500 Ft
ISBN 978 963 324 2377

kiadói fülszövege

A tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultÚrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá…

A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár szerint így foglalható össze annak története, ahogyan jelentéktelen majmokból a világ uraivá váltunk.

Yuval Noah Harari: Sapiens — Az emberiség röv >

Első pillantásra kicsit szkeptikusan álltam a könyvhöz, nem tudtam, milyen elvárásokat támasszak egy olyan ismeretterjesztővel szemben, amit egy alapvetően szórakoztató irodalommal foglalkozó kiadó hozott ki, ráadásul hangsÚlyosan provokatívként reklámozza. Féltem tőle, hogy a „provokatív” szót ebben az esetben egész egyszerűen a hatásvadászatra értik, az üres közhelyeket puffogtató ismeretterjesztőkkel pedig nem vagyok különösebben jó viszonyban — szerencsére hamar kiderült, hogy nem erről van szó.

Yuval Noah Harari nagy fába vágta a fejszéjét: mindössze 370 oldalon igyekszik bemutatni az emberiség teljes történetét, attól kezdve, hogy miként lettünk tudatosak, egészen addig, hogy miért hajszoljuk ma a boldogságot. Kijelentései gyakran hatásvadászok, nem ritkán nagyon leegyszerűsítettek, de mégis sokszor sikerül Új megvilágításba helyeznie a dolgokat, az általa bemutatott elméletek kifejezetten nyitott gondolkodást igényelnek. Hiszen akár egyetért az olvasó Hararival, akár nem, arra mindenképpen alkalmas ez a könyv, hogy gondolatban vitatkozzunk egy jót az íróval.

Nehéz eldönteni, hogy a Sapiens valójában egy nehezen vagy egy viszonylag könnyen olvasható ismeretterjesztő. Nem dobálózik szakszavakkal, és az általa fontosnak tartott állításokat teljesen életszagÚ, könnyen érthető példákkal támasztja alá. Cserébe viszont a figyelmes olvasónak érdemes néha szünetet tartania az olvasásban, és egy kicsit végiggondolni az olvasottakat, esetleg utánuk nézni, ugyanis a kijelentések sokszor szinte végtelenül egyszerűsítve vannak, és inkább gondolatindítónak tekinthetők, mint végleges igazságnak. Emellett aki hozzászokott az „amerikai típusÚ” ismeretterjesztők sokszor ismétlődő tanulságaihoz (amikre azért van szükség, hogy az olvasóközönség is biztosan megjegyezzen egy-egy állítást vagy tényt), annak nehézséget jelenthet, hogy itt nincs a szájába rágva 20-30 oldalanként a „lényeg”, hanem magának kell kihámoznia a szövegből, esetleg néha visszalapozni, amikor egy korábbi fejezet kerül hivatkozásra. A köszönetnyilvánításban is megemlített Jared Diamond hatása erősen érződik stílusán és felépítésén, Úgyhogy aki szívesen olvassa Diamond könyveit, annak érdemes ezzel is megpróbálkoznia.

A könyvben rengeteg téma merül fel, melyek mindegyikéről külön könyvet lehetne írni, nem is egyet. Harari három „forradalom” köré csoportosítja az emberiség történelmét: a kognitív, a mezőgazdasági és a tudományos forradalom köré, melyek egymásra épülve segítettek létrehozni azt a világot, amelyben ma is élünk. Gondolatmenetét végigkövetve nagy vonalakban bontakozik ki fajunk történelme, miközben a nagyközönség körében még elterjedt, de tudományosan egyre inkább cáfolt mítoszokat dönt meg. Szó esik arról, hogy az ember miért lehetett nagyobb valószínűséggel dögevő, mint ragadozó, hogyan segíthette a pletykálkodás a nyelv kialakulását, miért volt a mezőgazdasági forradalom a történelem legnagyobb csalása, hogyan irtottuk ki fajok ezreit már több tízezer évvel ezelőtt is, és arról is, hogy miért hamis az az elképzelés, hogy a Homo sapiens egyre intelligensebbé vált az idők folyamán.

Persze sok helyen lehet vitatkozni a leírt nézetekkel, és senki nem várja el, hogy minden olvasó maradéktalanul egyetértsen az író érvelésének összes pontjával. A lényeg sokkal inkább az, hogy elinduljon egy olyan folyamat, melynek során az ember végiggondolja a könyvben felvetett kérdéseket, és kilép egy kicsit a komfortzónájából. Mindenkinek ajánlom, aki szeretné tágítani a látókörét, de leginkább azoknak, akik szeretnének mélyebben belemerülni a történelembe, csak nem tudják még, hogy hol kezdjék.