Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől : letöltés pdf epub mobi, áttekintések, összefoglaló

Maffiózók mackónadrágban - A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől

Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől letöltés egy könyvet pdf, epub, mobi

A könyv részletei Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől

  • A könyv címe: Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől
  • Oldalszám: 592
  • A könyv megjelenésének dátuma: 2019-09-24 17:45:03
  • Elérhető fájlok: Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől.pdf, Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől.epub, Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől.mobi
  • A könyv nyelve: Magyar
  • A könyv letöltése feltételei: Ingyen
  • Hogyan lehet letölteni: linkek a könyv letöltéséhez az oldal alján

Letöltés Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől egy könyvet formátumban pdf, epub o mobi. Ez a könyv általában kb 1996 Ft. Itt letölthető könyv ingyen pdf, epub és mobi. A következő linkek segítségével töltse le a Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől egy könyvet formátumban pdf, epub o mobi.

Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől pdf, epub, mobi – az egyik legjobb magyar könyv. Webhelyünk a legérdekesebb könyveket tartalmazza, amelyeket pdf, epub és mobi formátumban tölthet le. A fenti webhelyek listáját megtalálja, hogy többet megtudjon a könyvről Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől.

Links a könyv letöltéséhez Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől

Maffiázák mackánadrágban – A magyar szervezett bánázás regányes tártánete a 70-es ávektál napjainkig

Dezsá András

"Arra viszont Marká sem számátott, hogy az egykor tengerászgyalogoskánt is szolgálá nyomozá a fáldán haldokolva, utolsá ereját ásszeszedve is kápes tákáletesen cálozni. Háromszor látt, az egyik lávedák Marká feján ment át. A magyar gengszter hatalmas, izmos teste zsákkánt dált el az átterem ajtaja elátt."

Dezsá András a tártáneti leváltárban porosodá, egykoron szigoráan titkos rendársági ás állambiztonsági dossziák, periratok, korabeli ájságcikkek százain rágta át magát, áreg zsiványokkal, volt rendárákkel ált le beszálni. A tányek, nem a mátoszok árdekelták. Kányváben a magyarországi szervezett bánázás kialakulásának ás fejládásánek tártánetát mesáli el, eddig soha nem publikált, csak kevesek által ismert epizádokat is feltárva.

A sztorit olvasva a hetvenes ávek hárhedt kasszafáráitál a Los Angeles-i magyar maffia támogatását álvezá budapesti betáráeliten át megismerkedhetánk az alvilág kultikus, sokszor tragikus sorsá figuráival is. Ki volt a hetvenes ávek legendás gengsztere, a Los Angelesben agyonlátt Marká Bála? Mivel kezdte karrierját Vizá, a diszkápápa? Honnan indult az 1996-ban meggyilkolt dásgazdag vállalkozá, Prisztás Jázsef? Mibál szerezte elsá milliáit a luxus Bentleyáben agyonlátt Seres Zoltán? Kik azok a tálálák, akik ávtizedeken át meghatározái szereplái voltak ennek a kárnek?

A szerzá nemcsak a szervezett alvilág kalandos kránikáját árta le páldátlan rászletessággel, hanem megrajzolta azt a folyamatosan változá társadalmi ás gazdasági kárnyezetet is, amely az elmált negyven ávben nemcsak a bánázák ás ágyeskedák, de mindannyiunk áletáre hatással volt.

Dezsá András az Index ájságárája. 42 áves, nás, kát gyermeke van. Kátszer nyerte el a legjobb oknyomozá ájságáráknak járá Gábályás Soma-dájat, ezen kávál az Eurápai Sajtádájra is jelálták. Rendszeresen publikál az alvilágot, titkosszolgálatokat árintá támákban. Tább tányfeltárá árását a nemzetkázi sajtában is szemlázták.

Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig

Dezső András

21. Század , 2019
ISBN: 9786155955365

Szavazz a Muskátli Apartmanház Hévízre az év Szállása 2019 versenyen: Kattints ide!

"Arra viszont Markó sem számított, hogy az egykor tengerészgyalogosként is szolgáló nyomozó a földön haldokolva, utolsó erejét összeszedve is képes tökéletesen célozni. Háromszor lőtt, az egyik lövedék Markó fején ment át. A magyar gengszter hatalmas, izmos teste zsákként dőlt el az étterem ajtaja előtt."

Dezső András a történeti levéltárban porosodó, egykoron szigorÚan titkos rendőrségi és állambiztonsági dossziék, periratok, korabeli Újságcikkek százain rágta át magát, öreg zsiványokkal, volt rendőrökkel ült le beszélni. A tények, nem a mítoszok érdekelték. Könyvében a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásának és fejlődésének történetét meséli el, eddig soha nem publikált, csak kevesek által ismert epizódokat is feltárva.

A sztorit olvasva a hetvenes évek hírhedt kasszafÚróitól a Los Angeles-i magyar maffia támogatását élvező budapesti betörőeliten át megismerkedhetünk az alvilág kultikus, sokszor tragikus sorsÚ figuráival is. Ki volt a hetvenes évek legendás gengsztere, a Los Angelesben agyonlőtt Markó Béla? Mivel kezdte karrierjét Vizó, a diszkópápa? Honnan indult az 1996-ban meggyilkolt dÚsgazdag vállalkozó, Prisztás József? Miből szerezte első millióit a luxus Bentleyében agyonlőtt Seres Zoltán? Kik azok a tÚlélők, akik évtizedeken át meghatározói szereplői voltak ennek a körnek?

A szerző nemcsak a szervezett alvilág kalandos krónikáját írta le példátlan részletességgel, hanem megrajzolta azt a folyamatosan változó társadalmi és gazdasági környezetet is, amely az elmÚlt negyven évben nemcsak a bűnözők és ügyeskedők, de mindannyiunk életére hatással volt.

Dezső András az Index Újságírója. 42 éves, nős, két gyermeke van. Kétszer nyerte el a legjobb oknyomozó Újságíróknak járó Göbölyös Soma-díjat, ezen kívül az Európai Sajtódíjra is jelölték. Rendszeresen publikál az alvilágot, titkosszolgálatokat érintő témákban. Több tényfeltáró írását a nemzetközi sajtóban is szemlézték. Rövid leírás.

Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig

"Arra viszont Markó sem számított, hogy az egykor tengerészgyalogosként is szolgáló nyomozó a földön haldokolva, utolsó erejét összeszedve is képes tökéletesen célozni. Háromszor lőtt, az egyik lövedék Markó fején ment át. A magyar gengszter hatalmas, izmos teste zsákként dőlt el az étterem ajtaja előtt." Dezső András a történeti levéltárban porosodó, egykoron szigorÚan titkos rendőrségi és állambiztonsági dossziék, periratok, korabeli Újságcikkek százain rágta át magát, öreg zsiványokkal, volt rendőrökkel ült le beszélni. A tények, nem a mítoszok érdekelték. Könyvében a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásának és fejlődésének történetét meséli el, eddig soha nem publikált, csak kevesek által ismert epizódokat is feltárva. A sztorit olvasva a hetvenes évek hírhedt kasszafÚróitól a Los Angeles-i magyar maffia támogatását élvező budapesti betörőeliten át megismerkedhetünk az alvilág kultikus, sokszor tragikus sorsÚ figuráival is. Ki volt a hetvenes évek legendás gengsztere, a Los Angelesben agyonlőtt Markó Béla? Mivel kezdte karrierjét Vizó, a diszkópápa? Honnan indult az 1996-ban meggyilkolt dÚsgazdag vállalkozó, Prisztás József? Miből szerezte első millióit a luxus Bentleyében agyonlőtt Seres Zoltán? Kik azok a tÚlélők, akik évtizedeken át meghatározói szereplői voltak ennek a körnek? A szerző nemcsak a szervezett alvilág kalandos krónikáját írta le példátlan részletességgel, hanem megrajzolta azt a folyamatosan változó társadalmi és gazdasági környezetet is, amely az elmÚlt negyven évben nemcsak a bűnözők és ügyeskedők, de mindannyiunk életére hatással volt. Dezső András az Index Újságírója. 42 éves, nős, két gyermeke van. Kétszer nyerte el a legjobb oknyomozó Újságíróknak járó Göbölyös Soma-díjat, ezen kívül az Európai Sajtódíjra is jelölték. Rendszeresen publikál az alvilágot, titkosszolgálatokat érintő témákban. Több tényfeltáró írását a nemzetközi sajtóban is szemlézték.

 

Nyelv: magyar
Kiadó: 21. Század Kiadó
Kiadás: 2019
Oldalszám: 415
Kötés: papír / puha kötés
EAN 9786155955365
Szállítási idő 1-3 munkanap

 

 

 

Magyarország sorsa a második világháborÚ .

"A magyar borok világhírűek – .

2013 májusában Glenn Greenwald elindult Hongkongba, hogy találkozzon egy névtelen .

"Az életem egésze vezetett oda, hogy biztonságban szálltam le a folyóra." 2009 .

„Krakauer dermesztő élményei a legmegrögzöttebb hegymászókat is arra késztetik, .

"Azt kell feltételeznem, hogy jó esély van rá: Putyin vagy a rezsim emberei egy napon .

Gideon Greif professzor a második világháborÚ legkülönlegesebb tÚlélőivel .

Kevin Poulsen exhacker az elmÚlt tíz évben az egyik legjobb oknyomozó Újságíróvá .

Maffiózók mackónadrágban – Dezső András

Szerző Dezső András
Kiadás éve 2019
Kötés típusa füles, kartonált
Dezső András
ISBN: 9786155955365
Gyártó: 21. Század Kiadó
Szerezhető hűségpontok: 3

Maffiózók mackónadrágban – Dezső András

A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig

A Maffiózók mackónadrágban c. könyv megjelenése után hetekig vezette az eladási listákat, több mint 20.000 eladott példány 5 hónap alatt!

Fülszöveg

Maffiózók mackónadrágban – Dezső András

A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig

"Arra viszont Markó sem számított, hogy az egykor tengerészgyalogosként is szolgáló nyomozó a földön haldokolva, utolsó erejét összeszedve is képes tökéletesen célozni. Háromszor lőtt, az egyik lövedék Markó fején ment át. A magyar gengszter hatalmas, izmos teste zsákként dőlt el az étterem ajtaja előtt."

Dezső András a történeti levéltárban porosodó, egykoron szigorÚan titkos rendőrségi és állambiztonsági dossziék, periratok, korabeli Újságcikkek százain rágta át magát, öreg zsiványokkal, volt rendőrökkel ült le beszélni. A tények, nem a mítoszok érdekelték. Könyvében a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásának és fejlődésének történetét meséli el, eddig soha nem publikált, csak kevesek által ismert epizódokat is feltárva.

A sztorit olvasva a hetvenes évek hírhedt kasszafÚróitól a Los Angeles-i magyar maffia támogatását élvező budapesti betörőeliten át megismerkedhetünk az alvilág kultikus, sokszor tragikus sorsÚ figuráival is. Ki volt a hetvenes évek legendás gengsztere, a Los Angelesben agyonlőtt Markó Béla? Mivel kezdte karrierjét Vizó, a diszkópápa? Honnan indult az 1996-ban meggyilkolt dÚsgazdag vállalkozó, Prisztás József? Miből szerezte első millióit a luxus Bentleyében agyonlőtt Seres Zoltán? Kik azok a tÚlélők, akik évtizedeken át meghatározói szereplői voltak ennek a körnek?

A szerző nemcsak a szervezett alvilág kalandos krónikáját írta le példátlan részletességgel, hanem megrajzolta azt a folyamatosan változó társadalmi és gazdasági környezetet is, amely az elmÚlt negyven évben nemcsak a bűnözők és ügyeskedők, de mindannyiunk életére hatással volt.

"Telitalálat címe, amely nemcsak a „főszereplők” ízlésére, hanem az eredetileg mackósokat — páncélszekrényt fosztogató bűnözőket — is a soraik között tudó betörőbandákra utal, amelyekből az 1990-es évek magyar maffiája kinőtt. Dezső András alaposan feldolgozta e körnek a történetét, amerikai leágazásait, elvezetve a szálakat egészen a máig. Elegendő információt tudott szerezni ahhoz, hogy könyve megkerülhetetlen alapmű legyen a magyar alvilág történetét kutatók számára." – HVG

42 éves, nős, két gyermeke van. Kétszer nyerte el a legjobb oknyomozó Újságíróknak járó Göbölyös Soma-díjat, ezen kívül az Európai Sajtódíjra is jelölték. Rendszeresen publikál az alvilágot, titkosszolgálatokat érintő témákban. Több tényfeltáró írását a nemzetközi sajtóban is szemlézték.

A Maffiózók mackónadrágban — interjÚnk Dezső Andrással ezen a linken érhető el.

Szlávy BulcsÚ, Szeva bácsi, Sztojka Pöki, Ragyás Tóni, SárgalábÚ, Medve, Menyét. Csupán néhány név a magyar szervezett bűnözés történetéből, amelyet regényes formában dolgoz fel a Maffiózók mackónadrágban című kötet.

A Maffiózók mackónadrágban c. könyv sajtó- és médiamegjelenéseiből szemezgettünk:

A hvg.hu közéleti podcastjában, a Fülkében a szerzővel és Bezsenyi Tamás kriminológussal beszélgettünk, az interjÚ a linken érhető el.

Szóba került, hogy

 

  • van-e magyar keresztapa,
  • miért jártak mackónadrágban a magyar zsiványok,
  • mikor és miért alakult ki a szervezett bűnözés Magyarországon,
  • mennyit kerestek a bűnözők.

 

A szerző, Dezső András a Klasszik Rádió LiteratÚra című műsorában mesélt a könyvéről, mely itt is meghallgatható:

A G7.hu magazin készített podcast beszélgetést Dezső Andrással szerzőjével a linkre kattintva érhető el:

"Elegendő információt tudott szerezni ahhoz, hogy könyve megkerülhetetlen alapmű legyen a magyar alvilág történetét kutatók számára." – HVG

Maffiózók mackónadrágban E-KöNYV

Dezső András

Maffiózók mackónadrágban E-KöNYV leírása

A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig "Arra viszont Markó sem számított, hogy az egykor tengerészgyalogosként is szolgáló nyomozó a földön haldokolva, utolsó erejét összeszedve is képes tökéletesen célozni. Háromszor lőtt, az egyik lövedék Markó fején ment át. A magyar gengszter hatalmas, izmos teste zsákként dőlt el az étterem ajtaja előtt." Dezső András a történeti levéltárban porosodó, egykoron szigorÚan titkos rendőrségi és állambiztonsági dossziék, periratok, korabeli Újságcikkek százain rágta át magát, öreg zsiványokkal, volt rendőrökkel ült le beszélni. A tények, nem a mítoszok érdekelték. Könyvében a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásának és fejlődésének történetét meséli el, eddig soha nem publikált, csak kevesek által ismert epizódokat is feltárva. A sztorit olvasva a hetvenes évek hírhedt kasszafÚróitól a Los Angeles-i magyar maffia támogatását élvező budapesti betörőeliten át megismerkedhetünk az alvilág kultikus, sokszor tragikus sorsÚ figuráival is. Ki volt a hetvenes évek legendás gengsztere, a Los Angelesben agyonlőtt Markó Béla? Mivel kezdte karrierjét Vizó, a diszkópápa? Honnan indult az 1996-ban meggyilkolt dÚsgazdag vállalkozó, Prisztás József? Miből szerezte első millióit a luxus Bentleyében agyonlőtt Seres Zoltán? Kik azok a tÚlélők, akik évtizedeken át meghatározói szereplői voltak ennek a körnek? A szerző nemcsak a szervezett alvilág kalandos krónikáját írta le példátlan részletességgel, hanem megrajzolta azt a folyamatosan változó társadalmi és gazdasági környezetet is, amely az elmÚlt negyven évben nemcsak a bűnözők és ügyeskedők, de mindannyiunk életére hatással volt.

Maffiózók mackónadrágban

A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig

Dezső András

A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig

"Arra viszont Markó sem számított, hogy az egykor tengerészgyalogosként is szolgáló nyomozó a földön haldokolva, utolsó erejét összeszedve is képes tökéletesen célozni. Háromszor lőtt, az egyik lövedék Markó fején ment át. A magyar gengszter hatalmas, izmos teste zsákként dőlt el az étterem ajtaja előtt."

Dezső András a történeti levéltárban porosodó, egykoron szigorÚan titkos rendőrségi és állambiztonsági dossziék, periratok, korabeli Újságcikkek százain rágta át magát, öreg zsiványokkal, volt rendőrökkel ült le beszélni. A tények, nem a mítoszok érdekelték. Könyvében a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásának és fejlődésének történetét meséli el, eddig soha nem publikált, csak kevesek által ismert epizódokat is feltárva.

A sztorit olvasva a hetvenes évek hírhedt kasszafÚróitól a Los Angeles-i magyar maffia támogatását élvező budapesti betörőeliten át megismerkedhetünk az alvilág kultikus, sokszor tragikus sorsÚ figuráival is. Ki volt a hetvenes évek legendás gengsztere, a Los Angelesben agyonlőtt Markó Béla? Mivel kezdte karrierjét Vizó, a diszkópápa? Honnan indult az 1996-ban meggyilkolt dÚsgazdag vállalkozó, Prisztás József? Miből szerezte első millióit a luxus Bentleyében agyonlőtt Seres Zoltán? Kik azok a tÚlélők, akik évtizedeken át meghatározói szereplői voltak ennek a körnek?

A szerző nemcsak a szervezett alvilág kalandos krónikáját írta le példátlan részletességgel, hanem megrajzolta azt a folyamatosan változó társadalmi és gazdasági környezetet is, amely az elmÚlt negyven évben nemcsak a bűnözők és ügyeskedők, de mindannyiunk életére hatással volt.

Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig

Maffiózók mackónadrágban - A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől

Dezső András

21. Század , 2019
ISBN: 9786155955365

Szavazz a Muskátli Apartmanház Hévízre az év Szállása 2019 versenyen: Kattints ide!

"Arra viszont Markó sem számított, hogy az egykor tengerészgyalogosként is szolgáló nyomozó a földön haldokolva, utolsó erejét összeszedve is képes tökéletesen célozni. Háromszor lőtt, az egyik lövedék Markó fején ment át. A magyar gengszter hatalmas, izmos teste zsákként dőlt el az étterem ajtaja előtt."

Dezső András a történeti levéltárban porosodó, egykoron szigorÚan titkos rendőrségi és állambiztonsági dossziék, periratok, korabeli Újságcikkek százain rágta át magát, öreg zsiványokkal, volt rendőrökkel ült le beszélni. A tények, nem a mítoszok érdekelték. Könyvében a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásának és fejlődésének történetét meséli el, eddig soha nem publikált, csak kevesek által ismert epizódokat is feltárva.

A sztorit olvasva a hetvenes évek hírhedt kasszafÚróitól a Los Angeles-i magyar maffia támogatását élvező budapesti betörőeliten át megismerkedhetünk az alvilág kultikus, sokszor tragikus sorsÚ figuráival is. Ki volt a hetvenes évek legendás gengsztere, a Los Angelesben agyonlőtt Markó Béla? Mivel kezdte karrierjét Vizó, a diszkópápa? Honnan indult az 1996-ban meggyilkolt dÚsgazdag vállalkozó, Prisztás József? Miből szerezte első millióit a luxus Bentleyében agyonlőtt Seres Zoltán? Kik azok a tÚlélők, akik évtizedeken át meghatározói szereplői voltak ennek a körnek?

A szerző nemcsak a szervezett alvilág kalandos krónikáját írta le példátlan részletességgel, hanem megrajzolta azt a folyamatosan változó társadalmi és gazdasági környezetet is, amely az elmÚlt negyven évben nemcsak a bűnözők és ügyeskedők, de mindannyiunk életére hatással volt.

Dezső András az Index Újságírója. 42 éves, nős, két gyermeke van. Kétszer nyerte el a legjobb oknyomozó Újságíróknak járó Göbölyös Soma-díjat, ezen kívül az Európai Sajtódíjra is jelölték. Rendszeresen publikál az alvilágot, titkosszolgálatokat érintő témákban. Több tényfeltáró írását a nemzetközi sajtóban is szemlézték. Rövid leírás.

Maffiózók mackónadrágban: A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig

Оáзор

A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig

"Arra viszont Markó sem számított, hogy az egykor tengerészgyalogosként is szolgáló nyomozó a földön haldokolva, utolsó erejét összeszedve is képes tökéletesen célozni. Háromszor lőtt, az egyik lövedék Markó fején ment át. A magyar gengszter hatalmas, izmos teste zsákként dőlt el az étterem ajtaja előtt."

Dezső András a történeti levéltárban porosodó, egykoron szigorÚan titkos rendőrségi és állambiztonsági dossziék, periratok, korabeli Újságcikkek százain rágta át magát, öreg zsiványokkal, volt rendőrökkel ült le beszélni. A tények, nem a mítoszok érdekelték. Könyvében a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásának és fejlődésének történetét meséli el, eddig soha nem publikált, csak kevesek által ismert epizódokat is feltárva.

A sztorit olvasva a hetvenes évek hírhedt kasszafÚróitól a Los Angeles-i magyar maffia támogatását élvező budapesti betörőeliten át megismerkedhetünk az alvilág kultikus, sokszor tragikus sorsÚ figuráival is. Ki volt a hetvenes évek legendás gengsztere, a Los Angelesben agyonlőtt Markó Béla? Mivel kezdte karrierjét Vizó, a diszkópápa? Honnan indult az 1996-ban meggyilkolt dÚsgazdag vállalkozó, Prisztás József? Miből szerezte első millióit a luxus Bentleyében agyonlőtt Seres Zoltán? Kik azok a tÚlélők, akik évtizedeken át meghatározói szereplői voltak ennek a körnek?

A szerző nemcsak a szervezett alvilág kalandos krónikáját írta le példátlan részletességgel, hanem megrajzolta azt a folyamatosan változó társadalmi és gazdasági környezetet is, amely az elmÚlt negyven évben nemcsak a bűnözők és ügyeskedők, de mindannyiunk életére hatással volt.

Читаéте в моáильном приложении Scribd

Похожие

Похоже на «Книги»

Отрывок книги

Maffiózók mackónadrágban – Dezső András

MAFFIóZóK

MACKóNADRáGBAN

A MAGYAR SZERVEZETT BŰNöZéS

A 70-ES éVEKTŐL NAPJAINKIG

Copyright © Dezső András, 2019

© XXI. Század Kiadó, 2019

Borítófotó © Velledits éva

A kötetet jogi szempontból lektorálta: Dr. Bátki Pál

21. Század Kiadó — XXI. Század Kiadó Kft., Budapest

Felelős kiadó Bárdos András és Rényi ádám

Kiadványfelelős Kovács-Rényi Anna

Kreatív szerkesztő-producer Zolmási Balázs

Előkészítés Takács Andrea

KorrektÚra Györke Mária

Békyné Kiss Adrien

ELŐSZó

Nekem gyalázta a cikket, pedig nem is én írtam. Valahogy mégis engem talált meg, találkozót kért, igent mondtam. Ha már így hozta a sors, találkozni akartam a magyar alvilág egyik leghírhedtebb alakjával.

Szívélyesen fogadott. Mintha egy klasszikus maffiafilmből lépett volna elő: zömök, kigyÚrt alak, hátrazselézett, fekete haj. Nem tudom, be volt-e szívva, vagy csak az idegességtől volt, de minden izma remegett, miközben hol emelt hangon, hol alig érthetően magyarázott pár centire az arcomtól.

Csukott ajtó mögött beszélgettünk egy fitneszterem hátsó irodájában, és csak akkor pöccent be, amikor szóba került az a bizonyos Újságcikk, amely arról szólt, hogy megverték.

Megbeszéltük, hogy ad egy amolyan tisztázó interjÚt. „életemben először, mert tegyük rendbe a dolgokat. Hamar észrevettem, hogy nem az az érdekes, amit mond, hanem azok a megjegyzések, amiket már-már suttogva ejt el, nehogy a lehallgatók hallják. „Ma mindenki tróger és aljas. Amikor fiatal voltam, még voltak erkölcsök. Az egész eltorzult. Nincs jelentősége annak, hogy ki vagy, honnan jöttél, mit csináltál, mert ma már ez senkit sem érdekel — fejtegette.

Később akkor hallottam róla Újra, amikor a felesége felhívott, hogy a férjét az éjjel bevitték a rendőrök, mert gázpisztollyal lövöldözött egy bárban. „De nem ő a bűnös, ő csak védekezett" — mondta az asszony. Másnap bementem a bíróságra, ott ült a kommandósok gyűrűjében, az arca összeverve, a válla megrogyva, a keze az ölében. Néhány méterrel arrébb a szótlan feleség és néhány megmaradt barát, akik beszélgetés nélkül is pontosan tudták: az alvilág leszámolt egykori alkirályával, és ezt a meggyötört, megöregedett, egykor rettegett figurát ma már csak fogatlan oroszlánként tartják számon.

Röviddel később egy több mint hÚsz évvel ezelőtt elkövetett gyilkossági kísérlet miatt hosszÚ évekre elítélték; a bíróság bizonyítottnak látta, hogy ő hÚzta meg a ravaszt.

Megszállottan érdekel a magyarországi szervezett bűnözés története és természetrajza.

A kétezres évek közepén egyszer már nekikezdtem a Los Angeles-i „magyar maffia" történetének megírásához, de nem jött össze.

A hivatali falak magasak voltak, a fenyegetések ijesztők, a szereplők szűkszavÚak.

A kíváncsiság viszont megmaradt.

Ennek köszönhető, hogy most, több mint tíz évvel később végre megszületett a magyarországi szervezett bűnözés négy évtizedet felölelő sötét krónikája.

A történet darabjainak némelyikéhez elég volt lehajolni, de a nagy részét fáradságos munkával kellett összegyűjteni és összerakni. élettörténetek, amelyeknek hiányzó darabjai állambiztonsági levéltárakban őrzött, szigorÚan titkos rendőrségi dossziék mélyén hevertek; összefüggések, amelyek megértéséhez nemcsak információ, de Úgy látszik, idő is kellett.

Ez a hazai szervezett bűnözés elmÚlt négy évtizedéről szól. Arról, hogy a hetvenes években hogyan alakult ki az a fajta bűnözés, amit ma szervezett bűnözésnek hívunk és az elmÚlt négy évtizedben hogyan fejlődött, kik voltak a szereplői. A történet a hetvenes évek közepén kezdődik és lényegében napjainkig tart. öt nagyobb részből áll: az első kettő a hetvenes—nyolcvanas, a harmadik a kilencvenes, a negyedik a kétezres éveket, az utolsó pedig az elmÚlt évek legfontosabb történéseit dolgozza fel.

Az adatgyűjtés során az állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában is kutattam, a hetvenes—nyolcvanas évek történéseit jelentős részben egykori szereplők elmondásai és korabeli állambiztonsági, rendőrségi dossziék alapján rekonstruáltam. A történeti levéltárban olyan dossziék tartalmát tudtam feldolgozni, amelyeket előtte senki nem kutatott. Ezenkívül magyar és amerikai sajtóarchívumokat, adatbázisokat használtam, valamint bírósági ítéletekből, nyomozati anyagokból, vallomásokból is dolgoztam. Nagy segítségemre volt az Arcanum digitálisperiodika-adatbázisa. Mindemellett természetesen személyesen beszéltem több szereplővel, köztük volt rendőrökkel, bűnözőkkel, de még egy Los Angeles-i magánnyomozóval is. Felkerestem olyan embereket, akik valamilyen módon érintettek voltak, ismerték vagy a mai napig ismerik ezt a világot — köztük ügyvédeket, bűnügyi Újságírókat.

A könyvben szereplő párbeszédek egy részét a hozzáférhető, írott dokumentumok (vallomások, rendőrségi és állambiztonsági jelentések) alapján rekonstruáltam, egy másik részük pedig szó szerinti idézet, mert például videófelvételről vagy telefonlehallgatási jegyzőkönyvből származik.

A történet korántsem annyira romantikus, mint elsőre gondolnánk, és rossz könyvet vett kezébe az az olvasó, aki tipikus Coppola-, Scorsese- vagy épp Guy Ritchie-féle maffiatörténet-füzérre számít.

Ebben a sztoriban nincsenek spagettin meghízott gyilkológépek, marhaszegyes bagelt reggeliző főnökök, titkos szertartásokat celebráló kápók, Újságba csomagolt döglött halak, egymással rivalizáló családok, macskát simogató keresztapák, de még csak sima beszédű consiglierek sem közvetítenek a felek között, ha valakinek gondja van valakivel.

Itt nincs Gyilkosság Zrt., Bugsy Siegel, Meyer Lansky, Lucky Luciano, van viszont Markó Béla, Szájmon, Menyét, mert fasza gyerekekből azért mi is jól állunk. Ennek ellenére nem árt rögzíteni: a bűn az bűn, és egyetlen bűncselekmény sem igazolható és egyetlen bűnöző sem menthető fel azért, mert első látásra tökös és férfias hagyatékot hagyott hátra maga után.

Ezért ez nem akar legendákat és mítoszokat gyártani, és nem akar sem felmenteni, sem ítélkezni. Csupán hitelesen, minden leírt mondatában védhetően, ezernyi rendőrségi jegyzőkönyv, több száz tanÚvallomás és több tucat személyes interjÚ alapján a lehető legpontosabban megírni azt, ami történt.

Megírni egy világtérképen alig látható ország zárt közösségének apró, egymáshoz csak lazán kapcsolódó darabokból összeálló történetét, ami távolról nézve talán hasonlít a műfaj „klasszikusainak" munkásságához, de mégis bonyolultabb, és nekem talán izgalmasabb is. A sztori ugyanis vitathatatlanul egyfajta speciális korrajz is, ami minden jelenetében híven festi le egy társadalmi-gazdasági-kulturális sokkon áteső ország negyven évét.

Azt a negyven évet, ami felöleli az én életemet is, és ami ezáltal válik számomra még érdekesebbé és még inkább fontossá.

Az utóbbi időben sokan és sokszor próbálták megakadályozni, hogy minden gond nélkül, nyugodtan dolgozhassam.

Tudom, milyen az, ha megfigyelik az embert, ha megpróbálják együttműködésre bírni, ha nyomást gyakorolnak rá, ha feljelentik, ha eljárást indítanak ellene, ha álmatlanságban szenved. Nekem mindegyikből kijutott, de — bármilyen közhelyesen hangzik is — hiszek abban, hogy az Újságírónak kötelessége mindent megtenni azért, hogy az igazság kiderüljön, és objektív megítéltetésre találjon.

Azt gondolom, ebben a könyvben közel járok ahhoz, hogy ez így legyen — ha van valami, amit el akartam mesélni a magyarországi maffia történetéről, azt most elmesélem.

Könyvemben rengeteg a szereplő, azt pedig, hogy ki kicsoda, nehéz nyomon követni. A névjegyzékben összegyűjtöttem azok neveit és rövid bemutatását, akikről egyes fejezeteiben hol hosszabban, hol rövidebben írok. A névjegyzékben van, aki teljes néven szerepel, mert korábban valamilyen formában „közszereplővé" vált. Mások monogrammal vagy gÚnynéven, és akad olyan is, akinek én adtam álnevet — utóbbiakat csillaggal jelöltem.

I. fejezet

HAJNALI HATáRSéRTŐK

1973—1983

Főbb szereplők: Szájmon*, Szendrő öcsi, G. Ferenc, K. Ervin, Maki, Gábor, Markó Béla, Buksi, Gida, Zubó, H. Zoltán, N. Ferenc, Csevi*, Meszes*, Pötyi, Totka Pál, Csoki, Ugó*, Pintye, Sztojka Pöki, Bikosz, Cinóber, SárgalábÚ, J. Róbert, V. György

A történet a hetvenes években kezdődik. A gazdag kisiparosok, maszekok sorozatos betörések áldozatai lettek. A bűncselekmények hátterében jól szervezett, egymást segítő budapesti bandák álltak, amelyek vezéregyéniségeit Kaliforniából segítették hasonszőrű magyar bűnözők. A fejezetben korabeli rendőrségi és állambiztonsági akták alapján rekonstruálom a történteket, és mutatom be a kialakulóban lévő hazai szervezett bűnözés Úttörőit, a budai Old Firenze törzsközönségét.

A Négy páncélos egyikeként hírhedtté vált kasszafÚrót, Makit, vagy éppen a „páncélosokhoz" csapódó Gábort, aki később meghatározó alakja lett a magyar alvilágnak. Szájmont, a kaliforniai magyar maffiafőnököt; jobbkezét, öcsit, a jóképű stricit; Zubót; a rettegett Markó Bélát, és még a nála is keményebb Pötyit. De mások mellett felbukkan a történetben Buksi és az erőszaktól irtózó társa, Gida, a Mókus őrs, a rossz Útra tért, de rendkívül tehetséges ökölvívó, Totka, valamint Meszes, az aranyifjÚ is. A másik oldalon azok a rendőrök sorjáznak, akik azzal szembesülnek, hogy a nehézfiÚk közül többen az állambiztonság ügynökeiként kamatoztatják a konspirációs technikákról tanultakat.

A LáTOGATó

„A Szájmonról dossziét nyitó százados ekkor még nem tudta, ki ült aznap az asztal tÚloldalán. Merthogy a tengerentÚlon Szájmont már nemcsak irodaszerekkel foglalkozó üzletemberként, hanem a Los Angeles-i magyar maffia vezetőjeként emlegették."

S. Csaba amerikai állampolgár — aki a történetben Szájmonként szerepel — csak egy volt az 1975. október 29-én, repülőgéppel Magyarországra érkező turisták közül, de a Magyar Népköztársaság számára minden bizonnyal a legfontosabb.

A toporgó utasok türelmetlenül várták a csomagjaikat, az üvegajtó mögött hozzátartozók, barátok, ismerősök ácsorogtak, többen a nyakukat nyÚjtogatva próbáltak befelé kukucskálni.

Az akkor még csak egyetlen terminállal működő Ferihegyi nemzetközi repülőtéren dolgozó vámosok két folyosót használtak az utasok beléptetésére. A piros folyosóra küldték a vámköteles cikkekkel érkezőket, a többiek, a külföldi turisták zöme pedig a zöld sávon keresztül léphetett magyar földre. Utóbbin csak szÚrópróbaszerűen ellenőrizték az utasokat; az agitprop osztály szerint nem tett volna jót az ország hírnevének, ha a nyugati turistákat már közvetlenül a belépés után zaklatni kezdik a hatóságok. Ennek jegyében a reptéri dolgozóknak mosolyogniuk is kötelező volt — ahol a nyugatiak először találkoztak a szocializmussal, kedvességet és közvetlenséget vártak el a személyzettől.

Maffiózók mackónadrágban - A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől

Szájmonnak aznap fontos dolga akadt Budapesten. Behívatták a Belügyminisztérium alá tartozó igazgatásrendészet csak KEO-ként emlegetett Külföldieket Ellenőrző Osztályára. Miután kilépett az épületből, a kihallgató tiszt elégedetten dőlhetett hátra a székében, és nyomban nekilátott, hogy megírja szigorÚan titkos jelentését.

A százados elintézte, hogy Szájmon tartózkodási engedélyét meghosszabbítsák, de előtte még hosszan elbeszélgetett vele. A megtermett, sportosan elegáns, göndörkés hajÚ, kerek arcÚ férfi szívesen beszélt az életéről, a százados pedig szorgalmasan jegyzetelt.

Szájmon elmesélte, hogy fiatalon egy autógumikat javító vállalatnál dolgozott betanított munkásként, de a munka mellett levelező tagozaton főiskolára is járt. Izomerejét az Újpesti Dózsa sÚlyemelőjeként kamatoztatta, de 1966-ban — amikor többedmagával Lengyelországból utaztak haza — csempészési ügybe keveredett. Majdnem hetvennapnyi előzetes letartóztatás után szabadlábra került ugyan, de a bíróság végül tízhavi börtönbüntetésre ítélte.

— Gondolhatja, mit éreztem… Az ember nem szívesen vonul börtönbe — mondta kissé megbántott hangon Szájmon, de hiába kereste a százados empátiáját, a tiszt fel sem nézett az előtte lévő iratok mögül.

Szájmonnak 1967-ben kellett volna börtönbe vonulnia, de előtte amolyan próba szerencse alapon Útlevelet kértek a menyasszonyával azzal az indokkal, hogy Bulgáriába utaznak nyaralni. Porszem került a gépezetbe — megkapták. Természetesen nem jöttek haza: Jugoszlávián keresztül Olaszországba szöktek. Ott öt és fél hónapig egy menekülteknek fenntartott táborban éltek. Itt kihallgatta Szájmont az Interpol és az amerikai hírszerzés is, de mivel nem volt katona, nem tudott érdemi információkkal szolgálni. Amikor arról faggatták, miért kér menekültstátust, jobb híján azt mondta: — Nem tetszik a magyar politikai rendszer.

Nem sokkal később az amerikaiak jelezték, hogy menyasszonyával bevándorolhatnak az Egyesült államokba, így az olasz táborból Amerikába repültek. A New Jersey államban lévő New Brunswickban telepedtek le, ahol Szájmon 1956-ban Magyarországról elmenekült rokona lakott.

— Most viszont már Los Angelesben élek, és mindenféle apróságokat, használati cikkeket, papír- és ajándéktárgyakat árulok — magyarázta a századosnak.

— Los Angelesben?! Azt hittem, ott csak filmesek laknak — viccelődött a százados, de Szájmon nem zökkent ki a mesélésből.

— Egy kisebb üzletem van nem messze Hollywoodtól, és minden alkalmazottam magyar. Az ügyfeleinket telefonkönyvből, véletlenszerűen válogatjuk ki, felhívjuk őket, és elmondjuk, hogy ajándékot kaptak, amit viszont csak személyesen tudnak átvenni a boltban. Ha a kliens ráharap, és bejön hozzánk, már csak azon mÚlik a biznisz, hogy hogyan tudjuk rábeszélni arra, hogy megvegye a portékáinkat — fejtegette Szájmon, és talán még egy elismerő mosolyt is várt a pesties üzletlogika dicséreteként.

Szájmon nem titkolta, hogy jól megy az üzlet. Olyannyira, hogy hamarosan meg akarja venni a két Los Angeles-i magyar étterem egyikét, miután a vendéglő tulajdonosát szerelmi bosszÚ miatt megölték. A századosnak azt is elmondta, azért szeretné, ha rendszeresen utazhatna Magyarországra, mert így jobb színben tűnne fel Los Angelesben.

— üzleti szempontból hátrányos, ha tudják rólam, hogy nem utazhatok be szabadon — mondta. A hazám érdekében kész vagyok a tőlem telhető bármilyen jellegű segítségre, amennyiben ezt a magyar hatóságok igénylik — tette hozzá jól ismert klisével.

— Hát ezt nagyra értékeljük, de azt hiszem, ezt már nem én fogom eldönteni — vetette közbe a százados, aki — a későbbi jegyzőkönyvek tanÚsága szerint — Úgy gondolta, a hazatért üzletember, jó kapcsolatai miatt, valóban hasznára válhatna a magyar hírszerzésnek.

A nevével külön dossziét nyitott, és azonnal kezdeményezte az amerikás magyar „további tanulmányozását".

Ebben a jelentésben a százados nem említette meg Szendrő öcsi nevét.

Ne gondoljunk hanyagságra vagy feledékenységre — Szájmon egyszerűen kihagyta (persze nem véletlenül) a beszámolójából legközelebbi barátját, holott a két férfi ugyanakkor disszidált és ugyanott telepedett le.

A két pesti vagány, Szájmon és Szendrő (vagy ahogy a barátai hívták, öcsi) nemcsak Magyarországon voltak sülve-főve együtt, hanem az Egyesült államokban is. Kezdetben Szendrő is New Brunswickban élt, de jellemvonásai a kontinenscsere után sem sokat változtak. öcsiről Pesten is tudták, hogy nem ijed meg sem a saját, sem a harangtorony árnyékától, bárkivel leállt bunyózni. New Brunswickban például csak a szerencsén mÚlott, hogy tÚlélte a nyakát és a mellkasát érő szÚrásokat, amelyeket a The Central New Jersey Home News tudósítása szerint a 23 éves Saro Riverától kapott egy utcai csetepatéban.

A Szájmonról dossziét nyitó százados ekkor még nem tudta, ki ült aznap az asztal tÚloldalán. Merthogy a tengerentÚlon Szájmont már nemcsak irodaszerekkel foglalkozó üzletemberként, hanem a Los Angeles-i magyar maffia vezetőjeként emlegették, a nála pár évvel fiatalabb, az „őszinte" feltárulkozásban elfelejtődött Szendrő öcsit pedig a jobbkezeként.

MáSIK MAGYARORSZáG

„A trükkökkel, kerülőutakkal szerzett pénzt persze nem tarthatták bankokban, ezért egy-egy jól menő magánzó otthonában idővel jókora készpénzmennyiség halmozódott fel, ami vonzó célponttá tette őket az alantas bűnözők körében."

Amikor Szájmon 1975-ben hazalátogatott, más ország fogadta, mint amelyet nyolc évvel korábban elhagyott.

A barakk egészen vidám hely lett, mivel az ország vezetője, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Kádár János felismerte: lazítani kell a gyeplőn, és engedni kell némi szabadságot az ötvenes—hatvanas években testileg-lelkileg megfáradt és meggyötört népnek.

A pártvezetés szerencséjére ekkorra kezdett beérni az a gazdaságpolitika is, amelyet Nyers Rezső vezetésével a hatvanas évek közepén hirdettek meg Kádárék. Az „Új gazdasági mechanizmusnak" köszönhetően a hetvenes évek elejére szélesedett a kínálati piac, és már nem számított kuriózumnak, ha egy lakásban hűtőszekrény, porszívó, mosógép, esetleg tévé is szolgálta az ötéves tervek megvalósításáért küzdő munkásosztályt.

Az emberek többsége sem híve, sem ellensége nem volt a rendszernek, inkább alkalmazkodott a sajátosságokhoz, és megpróbálta a lehető legtöbbet kihozni a megváltozott mindennapokból.

Az Új gazdasági mechanizmus korszakát 1975 tavaszán a „fejlett szocialista társadalom felépítésének" programja követte. Az Országgyűlés elfogadta a társadalombiztosítási törvényt, állampolgári jog lett az ingyenes orvosi ellátás, és az alkotmányban rögzítették, hogy ötévente országgyűlési választásokat kell tartani.

A szocialista pártvezetés kínosan ügyelt arra, hogy a hon büszke elvtársai a saját bőrükön érezzék a fejlődést, és kétségtelen tény, hogy sokáig fenn tudták tartani a modernitás látszatát. A programhirdetés után nem sokkal később felavatták az M7-es autópálya Székesfehérvár és Balatonvilágos közötti szakaszát, Győrben átadták az egymilliomodik lakást, valamint sor került a paksi atomerőmű alapkőletételére. Mindezek jól illeszkedtek a sorba, és a közhangulatra az is jókora hatással volt, hogy az egy főre jutó reáljövedelem és fogyasztás folyamatosan, dinamikusan növekedett. A családok döntő többsége Úgy érezte, hogy jelentősen nőtt az életszínvonala, és ez még akkor is igaz volt, ha egyre inkább érzékelhetővé vált a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok leszakadása.

Az „Új politika" támogatottságát leginkább abban kell keresni, hogy könnyebbé és tervezhetőbbé vált a hétköznapi élet. A program ugyanis kiemelten kezelte azt a törekvést, hogy az addig kizárólag állami irányítás alatt álló gazdaságba valamilyen módon bevonják a privát szféra szereplőit is. Az emberek és az állam gyakorlatilag alkut kötött egymással: ha javul az életszínvonal, akkor a társadalom különösebb nehézség nélkül tolerálja a puha diktatÚra néhol igencsak véleményes elemeit és eszközeit.

Emiatt — noha a szocialista vezetés a propaganda szintjén még ellenségként tekintett a kapitalistákra — az állam már megengedte azt is, hogy bizonyos vállalatok (és rajtuk keresztül a magánzók) piaci szabályok alapján működjenek.

Aki sokat dolgozott, esetleg volt egy kis sütnivalója, az jobb életszínvonalat tudott teremteni magának és a családjának. Ennek jegyében sokan vállaltak másodállást, az élelmesebbek pedig az állami munkahelyeik adta lehetőségeket felhasználva fusizni kezdtek. Kialakult és hamar megerősödött a második gazdaság, amelyben — legális vagy éppen félillegális Úton, de — néhányan látványosan meggazdagodtak.

Ennek motorja az Úgynevezett gebinezés volt, ami a hetvenes évek közepére vált elfogadott vállalkozói formává. A gebines rendszernek az volt a lényege, hogy az állam üzlethelyiségeket (presszót, éttermet, zöldségboltot, cukrászdát, lángossütőt) és azok teljes berendezését ingyenes használatra adta oda a vállalkozó kedvűeknek; gyakran jutalmaztak így sportolókat, az államnak kedves embereket.

A gebinesek a bevételük bizonyos százalékát kifizették a fenntartó állami vállalatnak, viszont sohasem tartoztak annak szoros elszámolással, ráadásul maguk dönthették el azt is, kiket alkalmaznak. Vagyis ha ügyesen játszottak a papírokkal, azaz trükköztek az elszámolással, akkor elég pénzt kereshettek ahhoz, hogy házat, autót, nyaralót vehessenek maguknak.

A köznép irigykedve nézett a tollasodó Újgazdagokra; lényegében ők voltak a gazdasági bűnözés első fecskéi. Az átlagember Úgy érezhette, hogy a gebines „magánzók" nem a szorgalmuknak, hanem a kapcsolataiknak és a korrupciónak köszönhetik az előbbre jutásukat.

Persze aki okos volt, nem élt nagylábon, legfeljebb csak a szűkebb környezete tudta róla, hogy van mit a tejbe aprítania. A trükkökkel, kerülőutakkal szerzett pénzt nyilvánvalóan nem tarthatták bankokban, ezért egy-egy jól menő magánzó otthonában idővel jókora készpénzmennyiség halmozódott fel, ami vonzó célponttá tette őket az alantas bűnözők körében.

Az árnyékgazdaság fellendülésében a külföldi turisták is jelentős szerepet játszottak, hiszen a zárt, vasfüggönnyel elválasztott gazdasági rendszerben a pártapparátus tagjain és a gebineseken kívül csak a külföldieknek volt pénzük.

Míg az ötvenes években gyakorlatilag senki sem jött Magyarországra, a hatvanas években beindult a turizmus. Kezdetben csak az állami idegenforgalmi vállalat, az IBUSZ profitált ebből, de a hetvenes évekre már évente egy-kétmillió turista érkezett Magyarországra.

és ha jöttek, hoztak magukkal pénzt is, amire égető szüksége is volt a magyar gazdaságnak.

Sorra épültek a magyarok pénztárcájának luxusnak számító szállodák, ezekben csak a külföldiek engedhették meg maguknak a méregdrága szobákat.

Az alkalmazottak tátott szájjal nézték, ahogy a vendégek kilószámra viszik fel szobáikba a déligyümölcsöket, miközben az átlag magyar családnak már fél kiló banán is igazi kincsnek számított. A szállodai dolgozók éltek is a kínálkozó lehetőségekkel: ha a vendég valutával fizetett, forintról állítottak ki számlát, majd az alkalmazott a saját pénztárcájából töltötte fel a kasszát, a valutát pedig zsebre tette. A rendszer jól működött, és hiába voltak a hotelok kiemelt megfigyelési célpontok, a rendőrség nem igazán tudott gátat szabni a hétköznapi csencseléseknek.

A nyugati, valutával tömött pénztárcával érkező turisták azonban nemcsak az állam és a magánzók, hanem a bűnözők számára is fontos bevételforrást jelentettek. Az ősztől tavaszig a fővárosi éjszakában mozgolódó, a nyári szezonban a Balatonnál portyázó alvilági figurák zsebeiben lapuló márka és dollár — közvetve vagy közvetlenül — az idegenforgalomból származott.

Furcsamód a külföldiek pénzére utazó első bűnözői csoportok szintén külföldiek voltak. A korabeli leiratok szerint már 1970-ben számontartott a rendőrség olyan, szervezettnek mondható bűnözői kört, amely olasz és jugoszláv maffiózók irányítása alatt működött. Vendéglátóhelyeket üzemeltettek, prostituáltakat futtattak, valutával, órákkal, ékszerrel, farmerral kereskedtek, majd ezeket a feketepiacon, elsősorban a hírhedt Ecserin értékesítették.

Akkortájt egy ügyes csempész egy-egy nagyobb üzlettel több mint félmillió forintot is kereshetett, ez az akkori három-négyezer forintos havi átlagfizetéshez képest óriási összeg volt.

Ebbe a kicsit balkáni, kicsit sufnituning, kicsit mutyiszagÚ országba érkezett haza Szájmon, aki saját bevallása szerint több dolgon lepődött meg, mint amennyin szörnyülködött, és lényegesen több lehetőséget látott a sikeres üzletelésben, mint amennyi akadályt.

Hogy olvasott-e napilapokat, nem tudni, mindenesetre vélhetően hozzá is eljutott a hír, hogy Budapesten és környékén abban az évben feltűnően megszaporodtak a rablások, és az ismeretlen elkövetők előszeretettel fosztogatták az állami és privát páncélszekrényeket. A rendőrök nem igazán tudtak mit kezdeni az Új módszerekkel és Új eszközökkel elkövetett bűncselekményekkel, így nagyjából csak addig jutottak el, hogy nevet adtak a bandának.

Akkor még senki sem tudta, hogy egy év mÚlva a népszerű lengyel tévéfilmsorozat nyomán „Négy páncélos" név alatt futó csapat tagjai, G. Ferenc, D. Gábor, L. Attila (Maki), K. Ervin már a vádlottak padján ülnek, és Magyarország első fajsÚlyosabb szervezett bűnözési perét végül egyikőjük sem Ússza meg tíz év börtönbüntetésnél kevesebbel.

KASSZAFÚRóK

„A banda nemcsak áfor-kutakat fosztott ki rendszeresen, de postákat, takarékpénztárakat és különféle állami vállalatok irodahelyiségeit is. Ezeken a helyeken szintén a páncélszekrényekre vadásztak leginkább, és folyamatosan csiszolták azok feltörési technikáját is."

A Warsawa a szokottnál is óvatosabban közelítette meg a dömsödi benzinkutat azon a hideg téli hajnalon, 1975. december 15-én. A gömbölyded formájÚ autót Lengyelországban gyártották, de valamennyi szocialista országban közkedvelt kocsinak számított, főleg a taxisok körében. Hatalmas sÚlya és alacsony teljesítménye miatt zabálta az üzemanyagot, de megbízhatóságát és strapabírását senki nem vitatta, ráadásul használtan már tízezer forintért hozzá lehetett jutni, míg egy használt Wartburgért akár hatvanezer forintot is elkértek. A Warsawából két alak szállt ki. Odasétáltak a benzinkÚt épületéhez, majd az ajtó üvegtábláján keresztül zseblámpával bevilágítottak a helyiségbe.

— Pszt, pszt, pszt! HÚzzunk innen! — mondta váratlanul az egyikük, amire visszarohantak a Warsawához, és kapkodva elhajtottak a kÚtról.

A kirohanó rendőrök nem mertek utánuk lőni, mert nem tudták biztosan, hogy a zseblámpás idegenek valóban azok a betörők voltak-e, akik miatt órákon át rejtőzködtek a kÚt ütött-kopott épületében.

Ha nem tudták is elfogni őket, a Warsawa rendszámát felírták. Ez egy budapesti kereskedőhöz vezette a zsarukat, aki elárulta: bár valóban a nevén van az autó, de pár napja eladta. Egy régi ismerőse, G. Ferenc vette meg, ugyanannál a vállalatnál dolgoztak sofőrként. Hozzátette: ha jól tudja, azelőtt betörések miatt fél évig ült előzetes letartóztatásban.

A rendőrök nyomon voltak.

G.-t a budapesti lakcímén, egy kertes családi házban találták meg. A férfi tagadta, hogy aznap éjjel a dömsödi kÚtnál járt. A rendőröknek azonban feltűnt, hogy a hátsó kertben rengeteg limlom hevert mindenütt, Úgy gondolták, a holmik egy része betörésekből származhat. Az udvart lezárták, G.-t pedig bevitték a kapitányságra.

A történetet G. felesége írta tovább, aki — miután a férjét elvitték — azonnal figyelmeztette annak bűntársait. A nőt viszont követték és elfogták, a kihallgatása után pedig a rendőrök már azt is pontosan tudták, kiket kell keresniük.

A visszaemlékezések szerint K. Ervin, L. Attila és D. Gábor ellen már aznap kiadták a körözést, és onnantól már biztosra vették azt is, hogy G.-vel együtt ők négyen alkották azt a szervezett betörői csapatot, amelyet a rendőrök maguk között csak Négy páncélosként emlegettek.

A banda szövevényes története két évvel korábban kezdődött, amikor G.-t Laci nevű, épp munka nélküli ismerőse azzal az ötlettel kereste meg, hogy betörésekből szerezzenek pénzt. Azt találták ki, hogy üzletekbe törnek be, de rutintalanságuk miatt nem igazán boldogultak Új, választott szakmájukban. Több, kudarccal végződött kísérlet után ezért G. felkereste két olyan ismerősét, akikről tudta, hogy lényegesen tapasztaltabb bűnözők: a Maki gÚnynéven ismert L. Attilát és társát, K. Ervint.

Ők ketten már fiatal koruk óta bűnözésből éltek, ezért gondolkodás nélkül elfogadták G. ajánlatát. érezték, hogy nyerő csapat lehetnek, hiszen G. és Laci jó sofőrök, ők pedig ügyes betörők voltak, így minden adott volt ahhoz, hogy szervezetten dolgozhassanak együtt. Ebben a felállásban végül csak négy betörést követtek el, miután G. és Laci — egy családi veszekedés miatti rendőri intézkedésnél — lelepleződött. A lebukás esetére kész sztorijuk volt, ezért Maki és Ervin nem került a zsaruk látókörébe, így ők a kényszerpihenő közben is tovább folytatták a betöréseket, a szajréból származó pénzből — amolyan betyárbecsületből — pedig G. és Laci családját is támogatták.

Ervin autója, a Warsawa tökéletes járgánynak bizonyult a duó tevékenységéhez: rengeteg lopott áru elfért benne, ezért egy idő után már nem is pénzre, hanem árukra vadásztak.

Maki korábban szállítómunkásként dolgozott, ezért tudta, melyek azok a termékek, amelyeket az orgazdák különösebb rizikó nélkül megvásárolnak, így az „ügymenet" egyik legfontosabb részével, az értékesítéssel sem volt gondjuk. Az üzletvezetők legtöbbje legfeljebb csak gyanította, hogy lopott árukról van szó; leginkább azzal nyugtatgatták magukat, hogy Maki bizonyára a rábízott szállítmányokat dézsmálta, és az senkinek nem tűnt fel.

Maki azonban egy idő után már nem akart bajlódni szerteágazó kapcsolatainak folyamatos ápolásával, ezért csak egyetlen megbízható orgazdával, B. Károllyal dolgozott együtt.

B. Károly kocsmároscsaládból származott, és kocsmároscsaládba is nősült be.

A háborÚ utáni államosításban elveszítette a krimóját, de legalább a szakmában maradhatott: a kispesti Halászcsárda vezetője lett. Miután onnan kirÚgták, Kőbánya legnagyobb éttermének vezetését bízták rá. Ahogy sokan mások, Károly is trükközött: sÚlycsökkentéssel lopta meg a vendégeit, majd illegális szeszkereskedelembe kezdett. Egyrészt lopott szeszt árult, másrészt feltalálta az Úgynevezett alászámlázott borüzletet. Ennek az volt a lényege, hogy a pincegazdaságok vezetői a drágább és jobb minőségű bort alacsonyabb áron számlázták: a számlázott és a tényleges ár közötti különbözetet pedig a vendéglátóipari üzlet és a telep vezetője elosztotta egymás között.

Károly a sefteléseivel több százezer forintot keresett, de ő és társai az ötvenes évek végén lebuktak, és eljárás indult ellenük. Amikor Makiék már javában űzték az ipart, Károly Újra aktív volt, és kapcsolatainak köszönhetően tökéletes orgazdának bizonyult.

Bár G.-t letöltendő börtönbüntetésre ítélték, fél év után ideiglenesen szabadlábra került. Nem sokat gondolkodott, mihez is kezdjen, Újra felvette a kapcsolatot Makiékkal, így 1975 jÚliusától már hárman jártak betörni.

G. Újbóli feltűnése forradalmasította a banda munkáját: a börtönben egy sorozatos bezinkÚtfeltörő nehézfiÚtól azt a tanácsot kapta, hogy törjenek fel áfor-kutakat, mert azok páncélszekrényeiben jókora pénzeket őriznek.

A kutakat az ásványolaj-forgalmi Vállalat (áfor) üzemeltette, és némelyiken nemcsak tankolni lehetett, hanem ezt-azt vásárolni is, leginkább különféle áfor-termékeket, kenőanyagokat, autóápoláshoz szükséges dolgokat.

G. később azt is kiderítette, hogy a kutak páncélszekrényei elég kicsik ahhoz, hogy azokat autóval is el lehessen szállítani a helyszínről. Ettől fogva nem volt kérdés, hogy a trió mire összpontosít, és már csak egy hozzájuk hasonló, megbízható, és kellően erős embert kellett találniuk ahhoz, hogy a terv működjön.

Gábor ideális társnak bizonyult: az erős srác a feszült helyzetekben sem majrézott, és minden szituációban okos és megbízható társként viselkedett.

A csapat rendben összeállt, és eredményesen dolgozott: a vádirat szerint 1973 tavaszától, alig több mint két év alatt, száztizenhét bűncselekményt követett el.

A banda nemcsak áfor-kutakat fosztott ki rendszeresen, de postákat, takarékpénztárakat és különféle állami vállalatok irodahelyiségeit is. Ezeken a helyeken szintén a páncélszekrényekre vadásztak leginkább, és folyamatosan csiszolták azok feltörési technikáját is.

A kasszákat kezdetben szakértelem nélkül, durván törték fel, mígnem 1975 nyarán betörtek egy budapesti kisiparos lakásába, ahonnan egy Bécsi 2. típusÚ páncélszekrényt loptak el, ami sokat segített abban, hogy később ne csak hatékonyak, de elegánsak is legyenek.

A mackót egy erdőbe vitték, ahol szerszámokkal szétverték. A szekrény száztízezer forintot rejtett, de legalább ennyire fontos volt, hogy a „szétszerelés" után a jó műszaki érzékkel megáldott G. megvizsgálhatta és kiismerhette a szerkezetet.

Ezek után egy művezető ismerősük különleges szerszámokat készített nekik. Egy speciális „kacsát", és egy nagy fordulatszámÚ, műanyag tárcsás vágókészüléket, amelyet végül csak azért nem próbálhattak ki, mert a tesztelés előtt a rendőrök lekapcsolták őket.

Pedig a Négy páncélos mindenre odafigyelt, hogy elkerülje a lebukást.

Nem hagytak maguk után nyomokat, időnként a kesztyűiket, ruhájukat, cipőiket még a betörések helyszínein átcserélték és megsemmisítették. Rendszeresen olvasták a Magyar Rendőr folyóiratot és nézték a népszerű bűnügyi magazin, a Kék fény adásait; tudták, mit írnak róluk,

Leave a Reply